72 mm-es méretű analóg Hn-72 ampermérő, csak egyenáramú váltakozó áramú voltmérő és ampermérő nagykereskedelmi

Ampermérő 99T1-A

Csak 72 mm-es analóg Hn-72 ampermérő Egyenáramú AC voltmérő és ampermérő nagykereskedelme, A 99T1 ampermérő egy gyakran használt mutatós ampermérő, amely alkalmas különféle vezérlő- és elosztórendszerek kijelzőpaneljére és nagy kapcsolótábláira történő felszerelésre, hogy jelezze a releváns elektromos paramétereket, például AC/DC áramot, feszültséget, teljesítménytényezőt, teljesítményt, frekvenciát, túlterhelési feszültséget, szinkronfeszültséget.

A 99T1 ampermérőt általában mutató ampermérőként használják. Kényelmes megfigyelni az áram fajlagos nagyságát.

Alkalmazási kör

Széles körben használják a következő iparágakban: erőművek, elosztó létesítmények, gépészeti berendezések, hajók, repülés, transzformátorok stb.

Nemzetközi szabvány

99T1 ampermérő a nemzetközileg elismert mutató ampermérő specifikációi és méretei szerint:

Összetétel szerkezete

Rögzített mágneses áramkör rendszerből és mozgatható alkatrészekből áll. A műszer mágneses áramköri rendszere egy állandó mágnest 1, a mágnes két pólusára rögzített 2 póluspálmákat és a két póluspálmák között elhelyezkedő hengeres vasmagot 3 tartalmaz. A hengeres vasmag a műszertartóra van rögzítve, hogy csökkentse a mágneses ellenállást és egyenletes sugárzó mágneses teret hozzon létre a pólustenyér és a vasmag közötti légrésben. Amikor a mozgatható 4 tekercs ebben a mágneses térben eltérül a forgástengely körül, a mágneses mezők a két hatásos oldalon mindig egyenlő nagyságúak és egymásra merőlegesek. A mozgatható tekercs alumínium keret köré van feltekercselve. A tengely két részre van osztva, elöl és hátul. Mindegyik féltengely egyik vége a mozgó tekercs alumínium keretére van rögzítve, a másik vége pedig a tengelycsúcson keresztül a csapágyba van támasztva. Az elülső féltengelyre egy mutató is van felszerelve, amely a mért elektromosság nagyságát jelzi, amikor a mozgatható rész elhajlik.

Szerkezeti jellemzők

1: (műszer) mérőkör

A villanyóra belső áramköri része és tartozékai, beleértve az összekapcsolt vezetékeket (ha vannak). Áramról vagy feszültségről működik, amelyek közül az egyik vagy mindkettő a mért indikátorértéket meghatározó fő tényező. (Az áram vagy feszültség egyike lehet maga a mért érték)

2 Áramkör

Mérőáramkör, amelynek áramerőssége a mért indikátorértéket meghatározó fő tényező.

Megjegyzés: Az áramvonalon áthaladó áram lehet közvetlenül a mért áramerősség, vagy egy külső áramtranszformátor táplálja, amelyet egy külső sönt húz ki, és arányos a mért áramerősséggel.

3 feszültségvezeték

Mérőáramkör, amelyben az alkalmazott feszültség a mért indikátorértéket meghatározó fő tényező.

Megjegyzés: A feszültségvezetékre adott feszültség lehet a mért feszültség, vagy a külső feszültségtranszformátor vagy feszültségosztó által táplált feszültség, vagy a mért feszültséggel arányos, külső soros ellenállásról vett feszültség (impedancia).

4 Külső mérési vonalak

A műszer külső áramköri része, amelyből a mért érték lekérhető

5 segédvonal

Szükséges a műszer működéséhez, az áramkörön kívüli mérőáramkörök méréséhez.

6 Kiegészítő tápegység

Segédáramkör elektromos energia ellátására

7 mérőelem

Mérőelemek egyes alkatrész-kombinációi. Előidézhetik, hogy a mozgó rész a mért tárgyhoz kapcsolódó mozgást keltsen a mért tárgy hatására.

8 mozgatható alkatrész

A mérőelem mozgatható alkatrészei.

9 jelzőkészülék

Az a komponens a mérőműszerben, amely kijelzi a mért értéket.

10 mutató

Olyan alkatrész, amely skála segítségével jelzi a mozgatható rész helyzetét.

11: Skálavonalzó

Jelzők és számok sorozata, indikátorokkal kombinálva, használható a mért érték meghatározásához.

12 osztóvonal

A számlapon lévő jelölések megfelelő intervallumokra osztják a skálát a mutató helyzetének meghatározásához.

13 Nulla választóvonal

Nulla számjegy a számlapon.

14 hadosztály

Bármely két szomszédos választóvonal távolsága.

15 fokos számjegyek

Elválasztó vonallal kombinált számsor.

16 Mechanikai nulla pozíció

A kijelző egyensúlyi helyzete a mechanikus vezérlés mérőelemének kikapcsolása után. Ez a pozíció egybeeshet a nulla osztásvonallal vagy nem egybeeshet vele.

A mechanikus kompressziós nulla pozícióval rendelkező műszerekben a mechanikus nulla pozíció nem felel meg az elválasztó vonalnak.

A jelentős mechanikai reakcióerők nélküli műszerekben a mechanikai nulla pozíció bizonytalan.

Pontosság

A műszerek pontosságát pontosságnak, más néven precíziónak nevezik. A pontosság és a tévedés ikertestvérnek mondható, mert a tévedés meglétéből születik meg a pontosság fogalma. Röviden, a műszer pontossága arra utal, hogy a műszer mért értéke milyen mértékben közelíti meg a valós értéket, általában relatív százalékos hibaként (relatív konverziós hibaként is ismert).

Variáció

A variáció egy műszer kijelzett értékei közötti maximális különbséget jelenti, amikor a mért változó (ami bemeneti jelként is értelmezhető) különböző irányokból többször eléri ugyanazt az értéket. Más szóval, a mért paraméter változása kicsiről nagyra (pozitív karakterisztikára) és nagyról kicsire (fordított karakterisztika) az, hogy a mért paraméter milyen mértékben nem egyezik állandó külső körülmények között. A kettő közötti különbséget műszervariációnak nevezzük

Érzékenység

Az érzékenység a műszer érzékenységét jelenti a mért paraméter változásaira, vagy más szóval azt a képességét, hogy reagáljon a mért mennyiség változásaira. Ez a kimeneti változás növekményének és a bemeneti változás növekményének aránya állandósult állapotban. Az érzékenységet néha "erősítési aránynak" is nevezik, és a műszer statikus jellemzőinek érintővonalán lévő egyes pontok meredeksége. Az erősítési tényező növelése javíthatja a műszer érzékenységét. Egyszerűen az érzékenység növelése nem változtat a műszer alapteljesítményén, vagyis a műszer pontossága nem javul. Éppen ellenkezőleg, néha oszcillációs jelenségek léphetnek fel, amelyek instabil kimenetet okoznak. A műszer érzékenységét megfelelő szinten kell tartani.