Ammeter 99T1-A
A 99T1 ampermérő egy általánosan használt mutató -ampermérő, amely alkalmas a kijelzőpanelekre és a különféle vezérlő- és elosztó rendszerek nagy kapcsolótábláira, amelyek jelzik a releváns elektromos paramétereket, például AC/DC áramot, feszültséget, teljesítménytényezőt, teljesítményt, szinkron értéket, frekvenciát, kibontakozó feszültséget és túlterhelési áramot.
The 99T1 ammeter is commonly used as a pointer ammeter. Convenient to observe the specific magnitude of the current.
Alkalmazási kör
A következő iparágakban széles körben használják: erőművek, elosztó létesítmények, mechanikus berendezések, hajók, repülés, transzformátorok stb.
Nemzetközi szabvány
99T1 ampermérő a nemzetközileg elismert mutató -ampermérő specifikációk és méretek szerint:
Összetétel szerkezete
Rögzített mágneses áramköri rendszerből és mozgatható alkatrészekből áll. A műszer mágneses áramköri rendszere tartalmaz egy állandó mágneset, a Pole Palms 2 -et, amely a mágnes két pólusán van rögzítve, és egy hengeres vastag 3 -at, a két pólus tenyér között. A hengeres vastagot a műszerkonzolon rögzítik, hogy csökkentsék a mágneses ellenállást, és egyenletes sugárzó mágneses mezőt generáljanak a légrésben a pólus és a vasmag között. Amikor az ebben a mágneses mezőben lévő mozgatható tekercs a forgási tengely körül elhajlik, a két tényleges oldalon lévő mágneses mezők mindig egyenlőek és egymásra merőlegesek. A mozgatható tekercset egy alumínium keret körül tekercselik. A tengely két részre oszlik, elöl és hátul. Az egyes féltengelyek egyik végét a mozgó tekercs alumínium keretére rögzítik, a másik végét a csapágyban a tengely hegyén keresztül támasztják alá. Az első féltengelyre van felszerelve egy mutató is, amelyet a mért villamos energia nagyságának jelzésére használnak, amikor a mozgatható alkatrész elhajlik.
Szerkezeti jellemzők
1: (műszer) Mérőáramkör
A villamosenergia -mérő belső áramköri része és kiegészítői, beleértve az összekapcsolt vezetékeket (ha van). Árammal vagy feszültséggel táplálva, amelyek egyik vagy mindkettő a fő tényező, amely meghatározza a mért indikátor értékét. (Az áram vagy a feszültség egyike lehet a mért)
2 áramkör
Egy mérőáramkör, amelynek árama a fő tényező, amely meghatározza a mért indikátor értékét.
MEGJEGYZÉS: Az aktuális vonalon áthaladó áram közvetlenül a mért áram lehet, vagy egy külső áram transzformátor, amelyet egy külső sönt húz, és arányos a mért árammal.
3 feszültségvonal
Egy olyan mérési áramkör, amelyben az alkalmazott feszültség a mért indikátor értékét meghatározza.
MEGJEGYZÉS: A feszültségvonalra alkalmazott feszültség lehet a mért feszültség, vagy a külső feszültség -transzformátor vagy feszültség -elválasztó által biztosított feszültség, vagy a feszültség, amely arányos a külső sorozat ellenállásból (impedancia) mért feszültséggel.
4 külső mérési vonal
A műszer külső áramköri része, ahonnan a mért értéket lehet megszerezni
5 kiegészítő vonal
Szükséges a műszer működéséhez, az áramkörök méréséhez az áramkörön kívül.
6 kiegészítő tápegység
Kiegészítő áramkör elektromos energiaellátáshoz
7 Az alkatrészek mérése
A mérési elemek egyes összetevői kombinációi. Ezek miatt a mozgatható alkatrészt a mért objektumhoz kapcsolódó mozgás előállíthatják a mért objektum hatása alatt.
8 mozgatható alkatrész
A mérőelem mozgatható alkotóelemei.
9 jelző eszköz
A mérőműszer komponense, amely megjeleníti a mért értéket.
10 indikátor
Egy olyan összetevő, amely egy skálát használ a mozgatható rész helyzetének jelzésére.
11: Skála vonalzó
A mért érték megszerzéséhez egy sor marker és szám, a mutatókkal kombinálva.
12 osztályos vonal
A DIAL jelölései a skálát megfelelő időközönként osztják a jelző helyzetének meghatározása érdekében.
13 nulla elválasztó vonal
A nulla számjegyű jel a tárcsán.
14 Divízió
A két szomszédos elválasztó vonal közötti távolság.
15 fokos számjegy
Számok sorozatával kombinálva az elválasztó vonallal.
16 mechanikus nulla helyzet
Az indikátor egyensúlyi helyzetét a mechanikai kontroll mérőeleme után kikapcsolják. Ez a pozíció egybeeshet a nulla osztályos vonallal.
A mechanikus kompressziós nulla helyzetben lévő műszerekben a mechanikus nulla helyzet nem felel meg az elválasztó vonalnak.
Azokban a műszerekben, amelyekben nincs jelentős mechanikai reakcióerő, a mechanikus nulla helyzet bizonytalan.
Pontosság
A műszerek pontosságát pontosságnak nevezzük, más néven precíznek is. A pontosság és a hiba azt mondható, hogy iker testvérek, mivel a hiba létezése a pontosság fogalmát eredményezi. Röviden: a műszer pontossága arra utal, hogy a műszer mért értéke milyen mértékben van a valódi értékhez, általában relatív százalékos hibaként fejezve (más néven relatív konverziós hiba).
Variáció
A variáció a műszer jelzett értékei közötti maximális különbségre utal, ha a mért változó (amelyet a bemeneti jelként lehet megérteni) többször eléri ugyanazt az értéket. Más szavakkal, a mért paraméter variációja kicsi és nagy (pozitív tulajdonság) és nagy és kicsi (fordított jellemző) -ről az, hogy a mért paraméter nem egyezik állandó külső körülmények között. A kettő közötti különbséget műszer -variációnak nevezzük
Érzékenység
Az érzékenység egy eszköz érzékenységére utal a mért paraméter változásaira, vagyis más szóval, hogy képes reagálni a mért mennyiség változásaira. Ez a kimeneti változás növekedésének és a bemeneti változás növekedésének aránya egyensúlyi állapotban. Az érzékenységet néha "amplifikációs aránynak" is nevezik, és az egyes pontok lejtése a műszer statikus tulajdonságainak érintő vonalán. Az amplifikációs tényező növelése javíthatja a műszer érzékenységét. Az érzékenység egyszerű növelése nem változtatja meg a műszer alapvető teljesítményét, azaz a műszer pontossága nem javul. Éppen ellenkezőleg, néha oszcillációs jelenségek fordulhatnak elő, ami instabil outputot okozhat. A műszer érzékenységét megfelelő szinten kell fenntartani.
